Mi jellemzi jelenleg a hazai biztosítási piacot?
 
Alapvetően súlyponti eltolódást láttunk az élet és a nem élet ág között. A biztosítási szektor díjbevétele a második negyedévet követően 527 milliárd forint volt. A féléves teljesítmény érdemi növekedést jelez és előrevetíti, hogy a szektor díjbevétele idén rekord mértékű lehet, meghaladhatja az 1000 milliárd forintot is. Az első félévben egyébként nominálisan – még a pénzügyi válság előtti időszakkal összevetve is – a valaha mért legtöbb díj folyt be erre az időszakra vetítve. Amennyiben a trend nem változik és minden a várakozásaink szerint alakul, akkor ez több mint 8 százalékos díjnövekedést fog jelenteni a 2017-es évhez képest – hangsúlyozta az MNB ügyvezető igazgatója.
 
Hogyan oszlik meg a fejlődés az élet és a nem-élet ág között?
 
Az MNB idén februárban tette közzé tíz éves stratégiai jövőképét, amely az öngondoskodási piacon az elérhetőnek és kívánatosnak tartott célokat fogalmazza meg. Ebben rögzítettük, hogy amennyiben szeretnénk utolérni a nemzetközi mezőnyt, s ismételten a közép-európai régió éllovasaivá válnánk, akkor a penetráció (vagyis a biztosítási díjbevétel és a bruttó hazai össztermék aránya) tekintetében legalább 3 százalék fölötti értéket kellene teljesíteni egy évtizeden belül. Ehhez számításaink szerint évi átlagban 8-8 százalékos bővülésre van szükség a díjaknál. Összességében elmondhatjuk, hogy jelenleg az ambiciózus elképzelések szerinti pályán vagyunk. Ha felbontjuk élet és nem-élet ága, akkor az alábbiakat látjuk:
 
Az élet ágon idén is folytatódott a növekedés, habár nem annyira dinamikusan, mint amennyire ezt látni szerettük volna. A tavalyi év hasonló időszakához képest ez a rendszeres díjaknál 2 százalék felett alakult, az egyszeri és eseti díjaknál 1 százalékot meghaladó volt.
Nem-élet ágon a féléves növekedés több mint 10%-os volt az előző év hasonló időszakához képest. Ez azt jelenti, hogy idén a nem-élet ágnak köszönhető a piaci növekedés 60-70 százaléka. A nem-élet ágon belül továbbra is a KGFB és a CASCO, vagyis a járműbiztosítások adják a növekedés motorját. Ami a lakossági vagyonbiztosításokat illeti, szeretnénk, ha tovább élénkülne a verseny a lakásbiztosítási üzletágban. Fontos volna, hogy e szektorban több új szerződés szülessen, hiszen az idei I. félévben csak kevesebb mint ötvenezer új lakásbiztosítást kötöttek.
Magyarországon ma a 4,5 milliós lakásállományra 3,2 millió darab lakásbiztosítási szerződés jut. Ha az első féléves kötési adatokat nézzük, akkor legalább 30 évre lenne szükség, hogy az állomány teljes egészében újraszerződjön. Annak ellenére, hogy a lakásbiztosítások tekintetében európai viszonylatban viszonylag magas a lefedettség, de a szerződések jelentős részét érdemes lehet megújítani, újrakötni. A jelenlegi lakásbiztosítások ugyanis nem mindig a legkedvezőbb díjakkal vagy szolgáltatási palettával vannak megkötve; részarányuk tehát lehetne nagyobb is, s akkor szerepük, jelentőségük akár meg is közelíthetné a járműbiztosításokét.
 
Milyen egyéb tapasztalatok szűrhetők le a jegybank várakozásaihoz képest ma a biztosítási szektorban?
Jövőképünkben azöngondoskodás szélesebb körűvé válását, a biztosítási és más előtakarékossági termékek további itthoni terjedését tűztük ki célul. Ennek kapcsán elmondhatjuk, hogy egyes mutatószámoknál, például a biztosítási tartalékoknak a GDP-hez viszonyított arányát tekintve – a 2017-es időközi célértéknél (8,7%) vagyunk.
 
Az optimális érték, aminek elérését egy évtizedes távlatban tűztük ki, ugyanakkor meghaladja a 10%-ot. A bővülést hátráltatja a jelenlegi alacsony hozamkörnyezet, támogatja ugyanakkor a szerződések számának bővülése, és – az MNB etikus életbiztosítási koncepciójának hatására – a meglévő életbiztosítások jobb megmaradási aránya, vagyis az, hogy az ügyfelek nem mondják fel idő előtt életbiztosításaikat.
 
Kimondottan pozitív irányba mozdultunk el, de van még tennivaló az életbiztosítási és nyugdíjpénztári szerződések számát tekintve. A stratégiai célunk itt a jelenlegihez képest még 1 millió új rendszeres öngondoskodási szerződés megkötése, ami a gazdaságilag aktív népesség négyötöde számára jelentene biztonságot életét, nyugdíját, egészségét vagy éppen vagyontárgyait tekintve. Bár e téren még a tervezett célérték alatt vagyunk, viszont a trend kedvező. Mindezt támogathatja a gazdaság stabil és dinamikus növekedése, a bérek emelkedése, illetve az MNB etikus életbiztosítási szabályozásának kedvező hatásai – mondta Kandrács Csaba.
 
Hol tapasztalnak lemaradást?
 
Ahol egyértelmű lemaradást tapasztaltunk, az a jövőképünkben megfogalmazott versengő piac kategóriája. Megfogalmazott víziónk szerint ugyanis a gazdaság növekedésével párhuzamosan a piaci verseny tovább erősödhet, így az 5 legnagyobb biztosító piaci részesedése a mai 60-ról 55 százalék alá csökken a következő tíz évben. E folyamat egyelőre nem indult el, ám a kisebb biztosítók a digitalizáció erősítésével, működési költséghatékonyságuk javításával, az ügyfelek pedig tudatos termékválasztással, sokat tehetnek érte.
 
Ami a hatékony értékesítést, azaz az új, innovatív értékesítési csatornák terjedését illeti, arra számítunk, hogy ezek részarányuk az új eladásoknál egy évtizeden belül eléri az 50 százalékot. Ezzel szemben itt is a folyamat erősítése szükséges, hiszen tavaly ennek aránya mindössze 35 százalék volt. Itt is a digitalizációban és a biztosítók költséghatékonyabb működésében bízunk a továbbiakban, hozzátéve azt, hogy az ügyfelek egy része ragaszkodik a személyes értékesítőkhöz, mivel szakmai hozzáértést, hozzáadott értéket vár el tőlük.
 
Fontos hangsúlyozni azt, hogy kevesebb, mint egy év telt el azóta, hogy a jegybank közzétette 10 éves jövőképét. Ez azt jelenti, hogy egy folyamat első szakaszánál járunk, egyelőre még kevés tanulságot lehet levonni, miközben már számos biztató piaci jelenséget látunk, egyre többen ismerik fel Magyarországon a keresleti oldalon is az öngondoskodás fontosságát. Az MNB-nél folyamatosan nyomon követjük a piaci fejleményeket, hogy azok mennyire vannak összhangban az általunk felvázoltakkal – foglalta össze Kandrács Csaba.


forrás: biztositomagazin.hu