Noha a lakosság körében egyre népszerűbb a nyugdíjbiztosítás, az állami támogatás és a viszonylag magas hozamok ellenére a lakossági megtakarítási formák közt még mindig nem elég magas az arány. A beszélgetés résztvevői szerint ennek több oka is van. Bár a lakosság tisztában van vele, hogy időskori megélhetéséhez szükséges lenne valamilyen megtakarítás, mégis kevesen szánják rá magukat a nyugdíjpénztári befizetésekre. Egyfajta kognitív disszonanciával találkozhatunk tehát, mondta Nagy Koppány, az MNB - Biztosítás-, pénztár- és közvetítők felügyeleti igazgatóság igazgatója.
 
Az egyik legfőbb ok, amelyben a panel résztvevői egyetértettek, az a lakosság hosszú távú befektetésektől való félelme. Meglepő módon igaz ez akkor is, ha a hosszútávra szóló nyugdíjbiztosítással magasabb hozam érhető el, mint a legtöbb rövidtávra szóló befektetéssel. A magyar lakosság viszont - minden bizonnyal elsősorban a rövid távú biztonság miatt - inkább preferálja a likviditást a magas hozamokkal szemben (ennek jele, hogy az ügyfelek jelentős hányada tartja negatív hozamú folyószámlán a pénzét).
 
A megoldást a lakosság pénzügyi tudatosságának növelésében, valamint a tanácsadók képzésében látták többen, így Somogyi Péter, a Budapest Bank lakossági termékmenedzsment és privátbanki vezetője.
 
A lakosságnak egyszerűen fel kell ismernie hosszú távú érdekeit, és nem szabad félnie a hosszú távú befektetésektől, amelyek egyben magasabb hozamot is biztosítanak számukra.
 Ebben a tekintetben már van némi javulás Parádi-Varga Tamás, az SPB Befektetési Zrt. vezérigazgatója szerint.
 
Ugyanakkor a vállalatok szerepét emelte ki Nagy Csaba, az OTP Önkéntes Nyudíjpénztár, Pensions Europe IT tagja: míg a kilencvenes években a nyugdíjcélú befizetések 80 százaléka érkezett a vállalatoktól, ma ez 30-32 százalékra apadt, ezt a tendenciát pedig nem felétlenül ismerte fel a jogalkotó, amelynek - a résztvevők szerint - nagyobb szerepet kéne vállalnia a lakosság átirányítására hosszú távú megtakarítások felé.
 
Többen kiemelték a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) kérdését is, amelyet a résztvevők közül többen is nem a legmegfelelőbb befektetési formának ítéltek, hiszen a tartós befektetési számla (TBSZ) gyakorlatilag jobb feltételekkel biztosít hosszú távú megtakarítási lehetőségeket. Somogyi Péter szerint ezért a struktúra átértékelésre szorul.
 
Természetesen a nyugdíjbiztosítások alacsony hányada egy további okra is visszavezethető: a lakosságnak csak egy alacsony hányada teheti meg, hogy félretegyen az időskorára, a fő probléma viszont, hogy egyébként sokan azok közül sem kötnek biztosítást, akik ezt megtehetnék. A résztvevők véleménye egyezett abban, hogy ezt a problémát leginkább a lakosság tudatosabbá nevelésével lehet csak megoldani.
 
Ahogy ma már nem kérdés, hogy mindenkinek van folyószámlája, ne legyen kérdés a nyugdíjpénztári megtakarítás sem!
- mondta Nagy Csaba.


forrás: pénzcentrum